Leiner Laura: Barátok (A Szent Johanna gimi 4.)

    „– Reni? – kérdezte.

    – Igen? – kérdeztem vissza döbbenten.

    – Jössz velem?

    – Nem! – szólt vissza Arnold helyettem, mire mindenki kérdőn felé fordult.

    – Neményi, majd szólok, ha hozzád beszélek – mondta Cortez, és újra rám nézett.

    – Kezdődik az olvasókör… – hebegtem, de ez nem tűnt túl népszerű válasznak, egy csomóan »húúú«-zni kezdtek.

    – Oké – tette fel a kezét Cortez, és röhögve odafordult egy csoport végzőshöz.

    – Jó – mondtam hirtelen, mire Arnold megpördült a tengelye körül, és visszanézett rám.

    – Reni, ne menj el! Kardos vár. Fogalmad sincs, hogy tud-e egyáltalán vezetni. Veszélyes!

    – Csak egy sulikör! – indultam le a lépcsőn, és közben kivettem Ricsi kezéből Virág sisakját, amit direkt nekem nyújtott oda.

    – Reni! – kiáltott rám Arnold újra.

    – Mindjárt jövök – közöltem egyszerűen, feltettem a sisakot, aztán felültem Cortez mögé. Átöleltem a derekát, amitől a régi ismerőseim (pillangó barátaim) mind feléledtek a gyomromban, és elindultunk."