Minduntalan beigazolódik: ha belelapozunk egy asszonyról szóló életrajzba, akkor nemcsak a szakmai pályafutásáról, a hatásáról, a karrierjéről, hanem a magánéletéről is olvashatunk. Arról, hogy férjezett volt-e, s ha igen, kihez ment férjhez és vajon miért. Mi volt a férj foglalkozása, milyen hatással volt feleségére, s egyáltalán: hogyan alakult kettejük élete. A férfiakról szóló életrajzokban viszont vagy csak hosszas kutakodás után, vagy egyáltalán nem találunk efféle utalásokat. Mintha a magánélet egyáltalán nem játszana szerepet az életükben, mert az ő esetükben csak a tettek számítanak. Az, hogy a férfiak kivel éltek és hogyan viselkedtek, csak mellékesen kerül szóba, ha egyáltalán beszélnek róla. Megemlítenek ugyan pár nevet, egy-két dátumot, s ezzel kész. Történik mindez annak ellenére, hogy senki sem vitatja a partneri viszony jelentőségét, sem azt, hogy az idevágó utalások egész egyszerűen hasznosak lennének az összkép jobb megértése szempontjából.
