1969-ben jelent meg Kurt Vonnegut hatodik regénye, az Ötös számú vágóhíd. A szerző egy csapásra ünnepelt sztár lett. De mire rátalált a siker, Cape Cod-i háza kiürült. Gyermekei felnőttek és szétszóródtak a nagyvilágban. Házassága menthetetlenné vált. Ez az oka, hogy Vonnegut elhatározta: természetes családját „mesterséges nagycsaláddal” helyettesíti. „És körmöltem magamnak egy új családot, meg új fiatal férfikort. Ehhez színészeket kellett felfogadnom. A színészek a pénzemért azt mondták, amit mondatni akartam velük…” A Vonnegut-életmű „hivatalosan” egyetlen színműve még soha nem jelent meg magyarul, pedig a teljes életműkiadás a Wanda June nélkül aligha lehetne teljes. Az 1970-es bemutató óta közel fél évszázad telt el, de a darab szemernyit sem avult. Sőt! Aktuálisabb, mint valaha. Amerikától Angliáig folyamatosan előadják. A nézők új és új nemzedékei szeretnék tudni, ki lehet Wanda June.
„Mr. Vonnegut könnyedén szökkent át a dráma műfajába. A dialógusok viccesek és hitelesek, a színpadi eszköztár eredeti és ötletes.”
Times Literary Supplement
„A darab arról szól, hogy ma új típusú hősökre volna szükség. Meg arról is, hogy mennyire rettegünk a haláltól. Az új hős azonban színre lép. Attól új, és attól hős, hogy nem hajlandó ölni.”
Kurt Vonnegut
