Egy zömök pap már majdnem megragadta La karját, de mielőtt elvonszolta volna akár csak egy métert is, Tarzan már ott volt, elkapta a nyakánál, s oly hirtelen és oly hatalmas erővel hajlította hátra a nyakát, hogy az egész teremben hallatszott az eltört csigolyák roppanása. Akkor a majomember felkapta a hullát, s a reá rontó papok közé vágta. Aztán rögtön hátrált, magával vonszolta Lát, s egy pillanat múltán lendült az ajtó, s ők kint voltak megint a folyosón.
Reménytelen lett volna harcba bocsátkozni, ezt Tarzan jól tudta; egy darabig ellenáll – azután a túlerő győz rajta. S ha a kezük közé kaparintják Lát, szó szerint ízekre tépik.
