A templomos lovagrend a zarándokok és telepesek szentföldi védelmére felesküdött egyházi szervezetként alakult meg. Tagjai hitük szerint Isten nevében harcoltak, a szomszédos muszlim uralkodók pedig megtanulták félni a nevüket. Kötetünkben – vizsgálatunk középpontjába a rend Szentföldön tevékenykedő tagjait helyezve – e harcos lovagszerzeteseket mutatjuk be: kortárs források alapján a beavatási szertartástól a lovagrend tagjainak képzésén, rangsorukon és a csatatéren alkalmazott harcrendjükön át egészen harcmodorukig haladva nyújtunk betekintést mindennapjaikba.
