Remélem, sikerül felidéznünk azt az ellentmondásos, néha tragikus, máskor tragikomikus kort is, amelyben sportágunk mindmáig legszebb sikere, az 1955-ös Európa-bajnoki aranyérem megszületett. Tisztelgünk az élők és a holtak előtt, szeretnénk megmutatni a jelen és a jövő kosarasainak a kezdeteket, az éltető hagyományokat, amiben a mai kosárlabda kultúránk gyökerezik. A 40-es, 50-es évek legendás játékosaival találkozván vált bizonyossá számomra, ha a kosárlabdáról diskurálunk, abban benne van egész történelmünk, a világháború előtti és utáni magyar valóság. Főszereplőink mindegyike akkor volt fiatal, boldog, sikeres ember. Emlékeznek, és szavaik nyomán megelevenedik a velünk élő történelem.
Gyimesi János
