Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A regény főszereplője dr. Oscar Vogt (1870-1959) berlini ideggyógyász és idegsebész, akit már kezdő orvos korában izgatott a zsenialitás titka, s az orvostudomány korabeli szellemének megfelelően azt hitte, hogy a zsenialitásnak anatómiája van, melyet kellő kutatással fel lehet térképezni az agyban.
Szorgalma és tehetsége révén pályája gyorsan ívelt fölfelé, s hamarosan a fegyvergyáros Krupp-család háziorvosa lesz.
Az I. világháború jó alkalom Dr. Vogt-nak arra, hogy még intenzívebben folytassa kísérleteit, hiszen súlyos sebesültek százai között válogathat.
Lenin hatalomrajutása után az orosz kollégák meghívják egy kongresszusra, ahol megismerkedik Bechterev professzorral, aki elmondja neki, hogy fel fogják állítani az agypreparátumok múzeumát és Lenin halála után az ő agyának szánják a fő helyet.
1925-ben ennek is eljön az ideje. Vogt professzor Moszkvába utazik, hogy megfejtse Lenin zsenialitásának titkát.
Mivel az NKVD a doktor nyomában van, a további kutatásokat lehetetlenné teszik.
Spengler könyve egyszerre tényregény és tudományos fantasztikum. Valóságos történelmi figurák élik nem egészen történelmi életüket, s a fantasztikum világába tartoznak.
Spengler különböző világokat állít szembe egymással: a békebeli Németországot a háborússal, Szovjetoroszországot a náci Németországgal, a tudomány világát a politika boszorkánykonyhájával.
