Noha ez a könyv egy történész tanulmánya, inkább kriminek tűnik. Váltakozó helyszínei: az USA, a Szovjetunió és a megosztott Európa. Ideje a XX. század második harmada, különös tekintettel a 40-es évek végére és az 50-es évek elejére. Szereplői posztmodern antihősök, akik kezdetben nézőkként vesznek részt egy izgalmasnak ígérkező politikai show-ban, később azzal a feltétellel lendülhetnek akcióba, hogy a játékból nem szabad kiszállniuk, sem morális megfontolások miatt, sem akkor, ha megsejtik a halálos veszélyt. Aki megkísérli, a szovjet államvédelem által összeírt kivégzendők listájára kerül.
Kelet- és Közép-Európában koncepciós perek következtében hullottak a fejek, az USA-ban és Nyugat-Európában a szovjet államvédelem más eszközökkel dolgozott: ott a rejtélyes halálesetek szaporodtak meg. Volt, aki életének delén véletlenül kiesett az irodája ablakából, volt, akit tizenkét lövéssel kivégeztek a genfi országúton.
Schmidt Mária a Diktatúrák ördögszekerén és az Egyazon mércével c. korábbi köteteivel már tanújelét adta annak, hogy a történész alapossága jól összefér a bátor kérdésfelvetésekkel és a lényegre törő, könnyed és érzékletes stílussal. Műve megérteti velünk: aki a már megismerhető és nyilvánvaló tények tudatában sem rendezi újra tudását politikáról és történelemről, előtt-utóbb saját álláspontját érvényteleníti.
