Ed McBain: Tíz plusz egy (87-es körzet 16.) (Albatrosz könyvek)

Háborúban a mesterlövészt az ellenséges katonák megsemmisítésére képezik ki. Ha elég sokat kinyír közülük, kitüntetést kap. A háborús mesterlövész veszedelmes szakember. Békében akárki lehet mesterlövész, illetve orvlövész. Lehet akár egy gyerek is, aki új sörétes puskáját próbálja ki, s a hálószobája ablakából lövöldöz vaktában a járókelőkre. Lehet egy férfi, aki mindenre rálő, ami piros. Lehet egy Hasfelmetsző Jack-fajta, aki rálő minden előtte elhaladó formás kis szőkére. Gyűlölheti a nyolcvanéveseket, a békét, az embereket, lehet antiklerikális, antivegetáriánus, antiszemita. Egyetlen jellegzetes vonása az, hogy „anti”. Soknak a halálos játék csupán lőgyakorlat. Másoknak meg vadászat: úgy kucorognak rejtekükben, mint vadkacsalesen. Némelyeknek az orvlövészet a szexuális felszabadulás egyik formája. Háborúban a mesterlövésznek indoka és célja van. Békeidőben az orvlövész lőhet, és utána eltűnhet. A lövést rendszerint zűrzavar követi, a zűrzavarban a lesipuskás eltűnik. Senki sincs, aki visszalőne rá. Maga után hagyhat egy halottat, és máris gondtalanul sétálhat tovább, mint bárki más a városban. És a városban tízmillió ember él, és közülük bárki lehet a gyilkos vagy a következő áldozat. Hogyan lehet társasjátékot játszani szabályok nélkül? Hogyan lehet logikát alkalmazni a logikátlanra? Próbáljuk meg.