Radó Dezső (1922-2001) közgazdász, kertészmérnök, számtalan díj, kitüntetés valamint egy megpróbáltatásokban gazdag életút tapasztalatainak birtokosaként írta meg önéletrajznak álcázott kortörténetét. Végigélte jórészt mindazt, ami a múlt században történt Magyarországon: egy olyan országban, ahol soha nem lehetett unatkozni. Nem tette ő sem. Egy katolikus menhely egyetlen zsidó neveltjeként indult és a Fővárosi Kertészeti Vállalat igazgatójaként, egyetemi docensként vonult nyugdíjba. 2001-ben bekövetkezett haláláig is dolgozott. Ez a könyv a huszadik századi Magyarország jó humorral megírt szubjektív története.
