„Lehet, hogy jók a filmjeim, lehet, hogy rosszak, de én csakis ezeket a filmeket akartam megcsinálni. Olyan színészekkel, akiket én szemeltem ki, akiket szerettem” – olvashatjuk François Truffaut (1932-1984) egyik kritikusának írt levelében. Truffaut filmjei talán valóban nemcsak a „francia új hullám”, de a filmművészet legszemélyesebb alkotásai, igazi szerzői filmek, melyeket „kamera-töltőtollal” írt. A „Négyszáz csapás”, a „Jules és Jim”, a „Bársonyos bőr”, a „Fahrenheit 451”, az Amerikai éjszaka", „Az utolsó metró” rendezőjének őszinte, személyes vallomásait olvashatjuk önmagáról, a filmművészetről, filmjeinek keletkezéséről-forgatásáról az Anne Gillain gondozta kötetben, melyet több mint háromszáz interjúból formált különös életrajzzá, izgalmas olvasmánnyá a szerkesztőnő.
