Hajnóczy Péter: A véradó (Milleniumi könyvtár sorozat 20. kötet)

„Ha volt s marad ködlovagja a hetvenes-nyolcvanas években kibontakozó irodalmunknak, Hajnóczy Péter mindannyiuk közül az élen fog maradni.” Mondotta róla a ravatala előtt búcsúztatója első mondatában idősebb pályatársa, Mészöly Miklós. Harminckilenc éves korában halt meg, a hatvanas évek elején kezdett el írni, de csak 1970-ben jelent meg nyomtatásban először, majd néhány esztendő leforgása alatt négy karcsú elbeszéléskötete (A fűtő, 1975; M, 1977; A halál kilovagolt Perzsiából, 1979; Jézus menyasszonya, 1981) látott napvilágot, amelyek a személyét körülvevő hivatalos gyanakvás ellenére az új magyar próza élvonalába emelték. Olyan korban élt, amelyben „a jogokat formálisan elismerték, miközben azok érvényesülését lehetetlenné tették. Írói világát azonban nem a kritikai él jellemezte, hanem e tragikus ellentmondás mély, ontologikus élménye.” (Reményi József Tamás)