Verne életművében akad nem egy regény, amely a krimi szokásos műfaji kategóriái szerint bűnügyi történetnek minősül, noha ezekben sohasem magán a bűntényen van az író hangsúlya, hanem a történelmi, társadalmi vagy - ritkábban - lélektani motívumokon. Ilyen könyv ez is, amely az orosz birodalom balti tartományaiban játszódik az 1870-es években, s amely egy rablógyilkosság hátterében megrajzolja e kor és terület főbb politikai küzdelmeit is. A Baltikumban kiéleződött a politikai harc a betelepült és vagyonos németség, illetve a szláv lakosság között. Riga város községtanácsi választások előtt állt, s ketten pályáztak a polgármesteri megbízatásra: a kérlelhetetlen szívű német bankár, Johausen, valamint az eladósodott, ám nemes lelkű tudós tanár, az orosz Nyikolev. Az előbbi markában tartotta egy adóslevéllel a jóságos professzort, aki képtelen volt az édesapjától rámaradt adósságot határidőre törleszteni. Egy nap eltűnt a városból, s titokzatos távolléte idején rablógyilkosság áldozata lett a Johausen-bankház egyik tisztviselője, s eltűnt az általa szállított 15000 rubel. A szörnyű bűneset gyanúsítottja a köztiszteletben álló tanárember lett, aki büszkeségétől indíttatva nem is védekezett a jobb érzésű emberek szemében képtelennek látszó vád ellen. Riga német lakossága azonban követelte az orosz nemzetiségű tanár megbüntetését, s már-már ostrom alá vették a házat, amikor egy szakállas fiatalember beavatkozása új irányt szabott az eseményeknek…
A több szálon futó, pergően izgalmas cselekményű regény végül is az isteni és örök igazságszolgáltatás diadala, a minden próbát kiálló becsület fölmagasztulása.
