A legendabeli Niaveli egykor megpróbálta jóvátenni, amit okozott, és az Ikerfákat ajándékozta Szelesfoknak. A lehetőséget, hogy eldőlhessen: az élet vagy a pusztulás fája kerekedik-e felül.
A helwyrek Niaveli nyomában jártak, hogy megtörjék az átkot, ami meghasította a szigetet.
Lena a hetedik. Az utolsó.
Szelesfoknak már nem lesz ideje megvárni egy újabb vadászt.
Lena túlélte a merényletet, és visszatért a Sorsfészekbe. Felvállalta az összefogást, és igazi csapattagként nézhet szembe a közössé vált feladattal. Az idő azonban szorít, mert a múlt életre kelt a vadonban, és ha nem állítják meg időben, rázúdul a szigetre.
Lena minden lépése, döntése vihart kavar. A sziget élete mellett felbolygatja az elfek belső törvényeit, megmozdítja a mintákat, és visszahozza egy sárkányerejű helwyr család emlékét. Felingereli, és a végletekig feltüzeli a két ellenfelet is. Az egyiket már megismerte, a másikról álmodott. Az egyiket a bosszú hajtja, a másikat a szenvedély. Egymással is szemben állnak, és versenyt futnak azért, hogy végezhessenek a helwyrrel.
Ha a Sorsfészek csapata átlátja, hogy mi fűzi össze, és mi állítja szembe az ellenfeleket, akkor legyőzhetik őket. Ha időben kiderítik, hogy mit rejt a napló, hogy ki mellett áll a bűbájboltos, a sötét Ikerfa, a vadon könyörtelen banyája, az áruló helwyr és a tükör, akkor életben maradnak. Ehhez viszont be kell merészkedniük a rengetegbe, egészen az ellenség szívéig, mert minden ott kezdődött.
„Okosan kell játszanunk, Lena. De hát okos játékosból akad itt a Sorsfészekben, nem is egy!”
Ha feltetted valaha a kérdést, hogy mi az, ami igazán számít, akkor a Sorsfészekben megtalálod a válaszokat!
