A gyakran a német filmművészet romantikus látnokának nevezett Werner Herzog a kalandor, csavargó és fenegyerek rendező jelképes figurája lett. A róla készült dokumentumfilmek – melyek közül a leghíresebb a Les Blank-féle Burden of Dreams ("Az álmok terhe", 1982) – egyaránt megszállott, félőrült művésznek ábrázolják, aki képes kockára tenni az életét egy filmért. Főszereplői, a lázadó álmodozók és eretnekek, fanatikusok és mániákusok mind a független rendező alakmásolatai, aki minden nehézség ellenére megpróbálja valóra váltani elképzeléseit. Minden filmje a másságot kutatja és engedi érvényesülni; a legtöbb egzotikus tájakon játszódik, például a dél-amerikai dzsungelben, mint az Aguirre, Isten haragja (1972) vagy Afrikában, mint a Cobra Verde (1987). Még szűkebb pátriája, Bajorország is mint a modern kor előtti, távoli vidék jelenik meg (Üvegszív, 1976). Az, hogy filmjei felölelik az egzotikus és primitív tradíciókat, egyben azt is jelenti, hogy radikális, gyakran apokaliptikus kritikát gyakorolnak a nyugati civilizáció és a benne uralkodó racionalitás felett.
