Bächer Iván: Zónázó

…a vonaton nagyon sokféle dolgot lehet csinálni. 
Lehet például nézegetni kifele. Minden érdekes, miért pont az ne lenne az. Kinézni. Nézni a dolgok végét. Mert a vasútnál a dolgoknak a vége van leginkább. Út vége, kert vége, város, falu vége. A vasútnál véget érnek a dolgok. 
Ami meg nem ér véget, az sem folytatódik. Az ott van. 
A vasút mentén mindne oda van pakolva, stószolva, rakva, ömlesztve, hányva. Ott van felejtve, hagyva. Mindenütt kupacok, halmok, hegyek, rakások magasodnak. Össze van ide hordva kő, szén, fa, beton, palack, üveg, flakon, vas. Minden csupa barkács, buhera, gány. Minden össze van firkálva, festve, karcolva. 
Ezt lehet nézni a vonatból. A véget. 
De lehet, persze mást is: erdőt, mezőt, falut, várost, házat, villát, gyárat, vásárteret. De lehet olvasni a vonaton, persze. 
Lehet nézni a házakat, és tudni már, ki lakta azokat egykor. 
Lehet elnézni a házak felett, és tudni, mit takarnak azok el. 
Lehet nézni a hygete, a dombot, és tudni, mi van azok mögött. 
de lehet olvasni is a vonaton, persze. 
És lehet diskurálni is.