"Nem tehetsz róla, hogy zsidónak születtél, de sose szégyelld! És vésd az agyadba fiacskám: az antiszemitizmus egyik oka a gyáva zsidó…” Ez a nagyapai mottó vezérli az 1938-as tiszaeszlári cserkésztábor kispajtását, a pécsi Széchenyi István reálgimnázium pingpong bajnokát, az 104/7-es büntetőszázad gúzsba kötött ifjoncát akkor is, amikor az SS-tizedes – mielőtt megásatná vele a sírját – megparancsolja: tisztítsa meg az ásót. Róbert László későbbi élete is egyfajta kalandregény. A tiszta szívű, naiv ifjúkommunistából a Rajk-per után bútortróger, később a Rádió római, illetve párizsi tudósítója lesz. Egyik vietnami könyvéhez Graham Green ír előszót.
A Tisztelendők című, eddig harmincöt epizódból álló és folytatódó sorozata – amelynek ideáját XXIII. János pápától kapja – bejárja Európa számos televízióját. Mózes-Jézus-Mohamed című filmje az első hiteles kelet-európai tanúságtétel a zsidó-keresztény-muzulmán dialógus mellett.
A szerző élete egyik legnagyobb kalandjának tekinti, hogy felkutassa az igaz, az etikusan hatékony embert a háborúk, a faji és társadalmi elnyomás rettenetei között is, a Tízparancsolat és az Evangélium igéinek segítségével.
Ebben a könyvében, remélhetőleg folytatandó önéletrajzának az ifjúkori éveket felidéző első kötetében nemcsak szabósegéd öregapjának állít emléket. A emberi tartás példájaként ismerkedhet meg az olvasó a pécsi latintanár Petrovics Ede atyával éppúgy, mint a Luftwaffe katonájával vagy a sváb Wágner hadapród őrmesterrel, aki a szó szoros értelmében a sír széléről hozza vissza az életbe a tizennyolc éves munkaszolgálatost.
Elsősorban az vegye kézbe Róbert László könyvét, aki egyszerre szeret – vagy tud – sírni és nevetni.
